Miért is van szükség vízszigetelésre?

Igaz, hogy egy jó minőségű beton, még a talajvíz nyomásának is ellenáll, de nehéz olyan betont készíteni, mely teljes tömegében hibátlannak tekinthető. Gyakorlatilag a beton belsejében egy repedés, vagy egy kavicsfészek már a víz beáramlását eredményezheti. A víz megtalálja a legkisebb elkövetett hibát is.

Egy megfelelően kivitelezett vízszigetelő rendszer az egyedüli megoldás, hogy megakadályozzuk a víz behatolását az épületszerkezetbe. Ezért a vízszigetelést úgy kell tervezni, hogy annak az élettartama megegyezzen az épületszerkezet tervezett élettartamával.

A talajjal érintkező épületszerkezeteken megfelelő védelem nélkül, jelentős károk keletkezhetnek a talajból származó nedvesség hatások következtében. A nedvesség lerövidíti a szerkezetek élettartamát. A nedves helyiségek emberi tartózkodásra alkalmatlanok, az egészségre károsak, s esztétikai minőségromlást is okoznak.

A talajjal érintkező épületszerkezetek nedvesség elleni védelmét biztosító szerkezetek, az alépítményi szigetelések, amelyek szerepe, hogy védelmet biztosítson a talajban található víz és nedvességhatásoktól.

A bitumenes lemezszigetelések a legnépszerűbb és jól bevált alépítményi szigetelések.

Talajpára elleni szigetelés az épületszerkezeteken lecsapódó pára ellen nyújt védelmet.

Talajnedvesség elleni szigetelés a felszín alatti épületszerkezeteket védi a talajból bejutó nedvességtől.

Talajnedvesség elleni szigetelés készül, talajon fekvő padlókon, falakon, lábazatokon

és a várható legmagasabb talajvízszint feletti pince padlókon, pincefalakon.

A legfelső vízzáró réteg felett elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő vizet talajnedvességnek nevezzük.

A talajnedvesség elleni szigetelésnek védelmet kell nyújtson az épületszerkezetnek, a talajnedvesség káros hatásaitól.

Ha a lábazati fal nem fagyálló anyagból készül, akkor a vízszigetelést a terepszinttől minimum 30cm-rel magasabbra kell felvezetni, a vízszigetelés védelmével együtt (lábazati szigetelés).

A talajnedvesség elleni szigetelés aljzata:

VÍZSZINTESEN:

– padlóburkolat

– simított betonaljzat (minimum 6 cm C.12 minőségű betonból )

– hőszigetelés védelme érdekében (1-2 réteg PE fólia segít a mechanikai sérülések ellen)

– hőszigetelés

– bitumenes lemez szigetelés

– bitumenes kellősítő alapozás (portalanítás)

– aljzatbeton fasimítóval lesimítva (6 cm vastag C-12 minőségű legyen)

FÜGGŐLEGESEN:

– talajnedvesség elleni szigeteléssel (védett fal)

– 2-3 cm beszorító habarcsréteg (téglafal esetén)

– 2 réteg PE fólia védelem (vasbetonfal esetén)

– bitumenes vízszigetelő réteg

– bitumenes kellősítő alapozás (portalanítás)

– szigetelést tartó fal simára vakolva és egyenletesen falazottnak kell lennie

Épületszerkezetek csatlakozásánál ahol eltérő mozgások keletkezhetnek, ott arra méretezett dilatació beépítése szükséges

A talajvíznyomás elleni szigetelés a legösszetettebb alépítményi szigetelés, csak is hozzáértő nagy tapasztalattal rendelkező szakember kivitelezheti, mivel az eltakart vízszigetelés javítása vagy lehetetlen, vagy csak több milliós költséggel javítható.

Talajvíz, az édesvízkészletünk azon része, amely a felső vízzáró réteg fölött helyezkedik el,

Felszíni vizekből pl. tavakból, folyókból és a csapadékvízből beszivárgó víz táplálja. Így tölti ki a talajszemcsék közötti üres teret. Magyarországon a talajvízszint, a terepszintöl átlagosan 2-5 méterre található, dombos területeken 10-15 méter mélységben.

A talajvízszint elsősorban a csapadékvíz mennyiségétől változhat, de függhet a hőmérséklettől és a nyomásviszonyoktól is. A talajvízszint éves szint ingadozása 1-1.5 méter.

A talajvíznyomás szigetelés felvezetése a várható legmagasabb talajvíz szintjétől 50cm-rel vigyük magasabbra innentől talajnedvesség elleni szigetelés alkalmazható.

Talajvíz elleni szigetelésre csak is kiváló rugalmasságú, tartós modifikált bitumenes lemezek alkalmazhatók. Víztelenítő rendszer szükséges a talajvízszint ideiglenes lesüllyesztéséhez, ha az építési területen talajvíz van jelen. Ismernünk kell a talajvízszint maximális magasságát és, hogy állandó e, vagy azt különböző tényezők befolyásolhatják.

Az épület tervezése előtt, mindenféleképpen meg kell vizsgáljuk a talajvíz jelenlétét ahová az épület kerülni fog. Ennek az adat birtokában tudjuk megválasztani a megfelelő alapot és az ideális vízszigetelést.

Az alap az a szerkezeti elem, melynek funkciója a felépítmények terheinek felvétele és közvetítése az altalajra .

A megfelelő alap kiválasztásában számításba kell vegyük

  • a talajvíz jelenlétét, valamint a várható legmagasabb talajvízszintet

  • a talaj minőségét, belső súrlódását, terepviszonyokat

  • figyelembe kell venni alap szintmagasságát

  • az építendő épület súlyát, alapterületét

  • az épület rendeltetését

A rétegvíz és a talajvíznyomás elleni szigetelések aljzata:

– összefüggő hézagmentes egységet kell alkosson, meg kell védje az épületszerkezetet

      • a vízszigetelést mindig két szilárd elmozdulás mentes szerkezet közé kell szorítani

      • hidrosztatikai terhelést az épületszerkezet veszi át

      • az épületszerkezetet úgy kell méretezni, hogy a rá irányuló terhelés ne okozzon kárt a szigetelésben

A talajvíznyomás elleni szigetelés aljzatát:

-minimum 10cm vastag C.16 minőségű vasbetonnal erősített betonból készüljön

          • vagy 12cm-es kisméretű téglából és 2,5-3 méterenként erősítő pillérekkel

          • a betonaljzata legyen lesimítva. Kavicsfészektől kiálló szemcséktől mentes

          • ha téglafalat alkalmaznak akkor az legyen simára vakolva

          • vízszigetelés réteg felragasztása előtt felületét bitumenes alapozóval kellősítsék

          • épületszerkezetek találkozásainál, ahol eltérő mozgások keletkezhetnek ott dilatació beépítése szükséges

Vízszigetelések elhelyezkedésük szerint lehetnek:

  • támadás felőli oldalon

  • védett oldalon

  • szerkezetekben belül ( csak utólagos vízszigetelés készítés esetén ajánlatos)

Szárazsági követelmények:

  • Teljes szárazság emberi tartózkodásra alkalmas. A felszín alatti helyiségekbe, épületszerkezetekbe se víz se pára nem juthat be

  • Viszonylagos szárazság a felszín alatti helyiségekbe, épületszerkezetekbe csak annyi nedvesség jut át amennyit a szerkezet a belső felületén elbír párologtatni. Csak rövid idejű emberi tartózkodásra alkalmas.

Szigetelés védelme, szivárgó rendszere:

A védelmet közvetlenül a vízszigetelés kivitelezése után be kell építeni, hogy a más szakmunkák következtében biztosítva legyen a mechanikai sérülésektől, szennyeződésektől.

A megsérült kilyukadt szigetelés későbbi kijavítása nagyon költséges.

Külső oldali vízszigetelést zártcellás hőszigeteléssel érdemes védeni, amely nagyban segíti az épület belső helyiségeinek hővédelmét is.

A hőszigetelésre felületszivárgó réteg szükséges, mely elősegíti a rétegvíz és a csapadékvíz elvezetését az épületszerkezettől, így távol tartható a nedvesség az épület falaitól.

A felületszivárgót (dombornyomott lemezt) domborulataival a hőszigetelés felé legyenek elhelyezve. A felületszivárgó készülhet dombornyomásos lemezből vagy erre a célra kifejlesztett hornyolt extrudált PS hab hőszigetelőből is.

A szivárgó rendszer kiépítését új épület kivitelezésekor, a pincefal építésével egy időben készüljön.

A nedvességterhelés csökkentésére alkalmas a szivárgórendszer alkalmazása, a nem sík terepviszonyoknál, ahol a hegyoldaláról érkező vízzáró rétegeken torlasztottvíz következtében víznyomás jön létre.

A rendszerhez tartozik még a perforált dréncső. Melynek elhelyezése 1 -2 %-os

lejtésben a munkagödör alján helyezkedjen el. Az eltömődés ellen szűrőréteg szükséges a dréncső körül ami lehet Typar vagy geotextília borítás. (alkalmazható még a beton folyókára helyezett dréncső, így a csapadékvízből az alaptest mellé leszivárgó nedvesség közel 100 % elvezetését tudjuk biztosítani.

Kivitelezési technológiák munkafolyamatok

Kellősítés bitumenes szigetelés esetén (alapozás, portalanítás)

Nedves aljzatra vizes bázisú bitumenes alapozóval, száraz felület esetén oldószeres bevonat alkalmazható.

Kellősítés célja a bitumenes vízszigetelő lemezek megfelelő hegesztésének elősegítése.

Felhordható szilárd, por és olajmentes felületekre, hengerrel, ecsettel, vagy akár festékszóróval is.

Bitumenes lemez felületére kellősítőt kenni nem tanácsos, mert a bitumenes lemezben található olaj akadályozza a termék tökéletes tapadását.

Bitumenes vízszigetelő anyag első rétegét minden olyan vízszintes szerkezetnél ahol nem kap egyenletes leterhelést teljes felületű lángolvasztással kell rögzíteni. (ha a leterhelés teljes felületű akkor elég az átfedések összeragasztása)

Bitumenes lemezeket egymáshoz, s függőlegeseken minden esetben teljes felületű ragasztással kell beépíteni, hólyag és gyűrődés, ránc mentesen.

Kétrétegű vízszigetelés kivitelezésekor egymáshoz képest féllemez eltolással (feles eltolással) kell fektetni a bitumenes lemezeket.

Szigetelő lemezek 10cm-es átfedéssel csatlakoztatva legyenek egymáshoz.

A csatlakozási pontok mindig szennyeződés, szárazak, sérülés mentesek legyenek.

Szigetelést tartó téglafalakat régebben 12 cm vastag tömör téglafalból 2,5-3 méterenként erősítő pillérekkel készítették. Manapság vasbetonnal erősített kibetonozott zsalukőből készítik a szigetelést tartó falat.

A szigetelést tartó fal sarkait, éleit, hajlatait, 4-5 cm-es sugarú ívben le kell kerekíteni.