Lapostető szigetelést csakis hozzáértő szakember kivitelezheti a legjobb vízszigetelő anyagok beépítésével. Megfelelő szaktudás birtokában nyújtható az a minőség, amely több évtizedig
szolgálja az épületben élők komfort érzetét, egészségét, hogy ideális közérzetet biztosítson.

Lapostetőnek nevezzük azt a teherhordó födémmel lezárt épület tetőszerkezetét, amelyre nem kerül
környezettől elhatárolt zárt tér.
A zárófödémre kivitelezett pára, hőszigetelés és a csapadékvíz elleni szigetelést tetőszigetelésnek nevezzük.
Csapadékvíz elleni szigetelés feladata, hogy vízhatlanul megvédje az alatta lévő épületszerkezeteket, belsőtereket a csapadékvíz hatásai ellen.
E szigetelés szerves részei a felhajtások, szegélyek, áttörések, hézagképzések.

Választási lehetőségként a modifikált bitumenes szigetelés minden kétséget kizáróan a legmegbízhatóbb vízszigetelési megoldás.
Magyarországon a lapostetők csapadékvíz elleni szigetelését, új építésű vagy ha felújításról is van szó, 80% -ban modifikált bitumenes hegeszthető vastaglemezzel készítik.
Tetőszigetelések helyes megtervezésekor figyelembe kell vennünk az épületeket érő hatásokat.

Épületeket illetve szerkezeteiket folyamatos, illetve időszakosan eltérő környezeti hatások érik.

-csapadék okozta igénybevételek (Az időjárás jellegzetességei: eső, hó, köd, jég.)
-hőmérsékleti hatások (pl.hőmérséklet ingadozása az évszakok, napszakok szerint)
-gőznyomás hatásai (pl. bezárt építési nedvesség vagy utólag bekerülő nedvesség)
-páradiffúzió hatása (Ha a szerkezet nem páraáteresztő, akkor a pára a szerkezet belsejében csapódik ki, ahol az épületszerkezet károsodását okozhatja.)
-ultraviola (UV) (A természetes fény roncsolja az épület anyagait, csökkenti élettartamukat)
-szélhatás ( Szélszívás elválaszthatja a rétegrendeket egymástól, és maradandó alakváltozást is okozhat.)
-mechanikai igénybevételek (szerkezetmozgások, szerelési karbantartó tevékenységek, szélterhelés,hóterhelés.)
-vegyi hatások (korrózió)
-karbantartás közbeni igénybevétel (Lépésállósági követelménynek és a leeső tárgyaktól keletkező ütésektől ellenálló legyen.)
-biológiai hatások (gyökérzet, hidrobiológiai korrózió: állati vagy növényi)

Lapostető szigetelés lejtése és a víz elvezetése.
Tetőszerkezet optimális lejtése 2-8 % közötti érték a mérvadó. (méterenként 2-8 cm-t jelent)
Ezért is fokozottan ügyelni kell a lejtésképzés szakszerű kialakítására, hogy a csapadékvíz a lehető leggyorsabban, akadálymentesen tudjon eltávozni.
10%-nál nagyobb tetőlejtés csak abban az esetben lehetséges, ha a tetőrétegrendjei mechanikus rögzítéssel van biztosítva.

Az ideális lejtés mértéke
Vápákban 1%
Hőszigetelésen 2,5%
Deszkaaljzaton 4%
Ha a Lapostető lejtése ezeket az értékeket nem éri el, akkor lejtéskorrekció kialakítása szükséges vagy ha nem megoldható, akkor több réteg beépítésével, átfedések megnövelésével, vagy nagyobb teljesítőképességű szigetelőanyag alkalmazásával ellensúlyozható az alacsony lejtés százalék.

Vízelvezetés méretei
Vízelvezetés hossza Hőszigetelésen 12 m-t nem haladhatja meg
Betonaljzat esetén 15m a maximum

Vízgyűjtő terület nagysága ne haladja meg:
-külső vízelvezetésnél 300 m2-t (ebben az esetben függő ereszcsatornákkal történik a vízelvezetés).
-belső vízelvezetésnél: 150 m2-t (ilyenkor gravitációs összefolyó, vagy oldalkifolyós összefolyó alkalmazása szükséges.)
Külső víz elvezetésnél a lefolyócsövek könnyebben tisztán tarthatók, de viszont fennáll a csövek elfagyás veszélye, amely a csapadékvíz visszatorlódásához vezethet.

Belső vízelvezetés kialakításánál a lefolyó csövek elfagyása nem fenyeget, de az esetleges dugulás elhárítása nehezebben orvosolható probléma.

Belső vízelvezetés esetén ha csak egy összefolyóval van ellátva, akkor biztonsági intézkedés szükséges és egy túlfolyót kell beépíteni. Ez különösen fontos abban az esetben, amikor alacsonyabb épületek mellett magasabb fák találhatók.
Fordított rétegrendű tetők esetében a vízelvezetést úgy kell megvalósítani, hogy a csapadékvíz a zártcellás hőszigetelés felületén és alatta is egyaránt elbírjon folyni az összefolyókba.
A gravitációs összefolyók javasolt vízelvezetése
Lapostető alapterülete m2 Összefolyó Ø mm
50 I 80
51-80 I 100
81-150 I 125
151-200 I 150
201-300 I 200

Az összefolyók elhelyezése bitumenes tetőszigetelésnél a falaktól, a felépítményektől és a csapadékvíz elleni szigetelést áttörő egyéb szerkezetektől, 40cm távolságra legyenek elhelyezve. PVC vagy gumi szigeteléseknél 25cm.
A vákuumos működésű tető összefolyók kapacitása jóval nagyobb a gravitációs elven működő társainál.
Az összefolyók környezetét a tetősíkjához mérten 5% többletlejtéssel, vagy 1-2 cm mértékű besüllyesztéssel kell kivitelezni.
Csapadékvíz elleni szigetelés rögzítése az összefolyó rendszerétől függően vagy szorítóperemes vagy gyárilag beépített gallérhoz hegesztéssel történik vagy az összefolyó gallérjához ragasztással (Ha bitumenes összefolyó, akkor ajánlatos egy modifikált bitumenes lemezről bitument lemelegíteni, ((nem az őrleményes feléről ))és az összefolyó gallérját 1mm-es egyenletes vastagságban bekenni, hogy ezzel is biztosítsuk a tökéletes hegesztést)
A járható tetők összefolyóját bűzelzáróval kell kialakítani, illetve védőráccsal ellátni.

Csapadékvíz elleni szigetelés vonalvezetései.
A szigetelések felvezetése a falra 25-30cm magasságig történjen hóhatárig.
Ha homlokzati hőszigetelés is készül akkor minden esetben a vízszigetelés, a hőszigetelés alá kerüljön. Ha felújításról van szó akkor célszerű a hőszigetelés visszabontása.
Nyílászárók pontos helyének tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a küszöb a függőleges szigetelés síkjába kerüljön.
Küszöbmagassága csak abban az esetben csökkenthető ha nyílászáró elé csapadékvíz elvezető folyóka kerül, de ez esetben is a szigetelés minimum 5cm-rel fölé kerüljön.
Kiegészítő lapostető hőszigetelés készítésekor, a küszöb magasságot meg kell emelni.
A páratechnikai
Tetőfödémek páratechnikai szempontból különösen érzékeny épületrész, a szerkezeteiben nem keletkezhet páralecsapódás.
Rétegrendeket nagy alapossággal kell kivitelezni, mert nem keletkezhet páralecsapódás, amely a hőszigetelés romlásához vezethet. Nedves hőszigetelés veszít a hőszigetelési képességéből, rontja hővezetési tulajdonságait.
Két oldal nyomás különbségéből páravándorlás keletkezik. Ezt hívjuk páradiffúziónak.
A páradiffúzió a szerkezeteken keresztülhatolva párát-vízgőzt juttat a belsejébe és a túloldalára.
A pára vándorlása során eltérő hőmérsékleti tartományokkal kerül kapcsolatba és ha lehűl akkor káros párakicsapódást eredményezhet.
Gőznyomást levezető réteg, amely a hőszigetelés és a csapadékvíz elleni szigetelés között alkalmazunk, pontonkénti vagy sávos ragasztással rögzítve. E réteg hiánya következtében a hőszigetelés elnedvesedne, a csapadékvíz elleni szigetelésen gőzhólyagok alakulnának ki és a belső helyiségekben (lakótérben) beázásra utaló jelenség is keletkezne.

A páraszellőzők egymástól 6-7 méternél távolabb ne kerüljenek.
A régi salakszellőzők megszüntethetők és kiválthatók új páraszellőzőkkel.
Lapostetők szerkezeti változatai:
Egyhéjú melegtetők rétegsorrendje
– csapadékvíz elleni szigetelés (fényvédővel, leterhelő, járható réteggel)
– gőznyomást kiegyenlítő vagy elválasztó réteg,
– hőszigetelés
– párazáró, páranyomást kiegyenlítő réteg
-lejtést adó réteg kellősítve (alapozva)
-teherhordó szerkezet
Csapadékvíz elleni szigetelés
Hogy 1 vagy 2 rétegben készül az függhet, a hőszigeteléshez való rögzítéshez, a beépített anyag minőségétől is. Bitumenes lemez szigetelés zárórétegeként, minimum 4mm vastagságú modifikált bitumenes lemez alkalmazható.
Második rétegként fektetett bitumenes lemezt az alsó réteghez képest 45cm-es eltolással (feles eltolással) teljes felületén lángolvasztásos ragasztással gyűrődés mentesen kell beépíteni. Lángszórós ragasztásnál 75%-ban az alsó réteg bitumenes szigetelést érje és csak 25%-ban a záróréteget. A túlhevítés anyagroncsolódáshoz vezet és rontja az időtállóságát.

4 réteg szigetelő lemez egymás fölé nem kerülhet (négyesátfedés).
A felhevített lemezen az időjárástól függően néhány másodpercig kerüljük a rajta való közlekedést. Természetesen nyáron, nagy kánikulában ez az idő akár több percig is elhúzódhat.
Az átfedések összezárásánál 4-5 mm bitumen olvadéknak ki is kell folynia a szigetelő lemez alól.
Gőznyomást kiegyenlítő vagy elválasztó réteg
Ha a csapadékvíz elleni szigetelés legelső réteg kivitelezése pontonkénti vagy megszakított sávos rögzítéssel készül akkor a gőznyomás kiegyenlítődik, így elkerülhető a gőzhólyagok kialakulása, valamint a hőszigetelés elnedvesedése.
Elválasztó réteg a csapadékvíz elleni szigetelés teljes felületű letapadását gátolja meg, valamint az egymással összeférhetetlen anyagok elválasztásában segít. (pl. bitumen,PVC)
Ásványgyapot hőszigetelésre teljes felületű leragasztás is alkalmazható, mivel a gőznyomás kiegyenlítődés a hőszigetelő réteg anyagában is megtörténhet.

Hőszigetelő réteg.
Ha nagyobb szilárdságú hőszigetelést választunk és arra terítjük a csapadékvíz elleni szigetelést akkor sokkal kevesebb az esélye, hogy a hőszigetelés idővel megsüllyed, benyomódik. Így pangó tócsák nem keletkeznek és a csapadékvíz gyorsabb eltávozását is tudjuk biztosítani a tetőszigetelésről.

Párazáró réteg.
Feladata, hogy meggátolja a nedvesség áramlását a hőszigetelés rétegeibe, ne keletkezzen légáramlás, így biztosítva a tető légtömörségét. A párazáró réteget a hőszigetelés magasságáig fel kell vezetni a falakra, felépítményekre, lábazatokra. Párazáró anyag alumíniumfólia, betétes korhadásmentes bitumen lemez alkalmazható.

Felület kiegyenlítő és elválasztó réteg. A teherhordó szerkezet és a párazáró réteg közé beágyazva
védelmet biztosít az aljzat érdességével és vegyi hatásaival szemben.
Leterheléses rögzítésnél vagy a párazáró réteg pontonkénti rögzítésnél, a párakiegyenlítő réteg kihagyható.

Az alapozással elősegítjük a fölé kerülő réteg jobb tapadását
Lejtéstadó réteg kellően szárazságú, pormentes, megfelelő lejtésű.
A teherhordó szerkezet megfelelő szilárdságú, szárazságú, térfogatállóságú legyen.
Kéthéjú hidegtetők rétegsorrendje
– csapadékvíz elleni szigetelés
csapadékvíz elleni szigetelést hordozó felső héj (aljzat)
átszellőztetett légtér
hőszigetelés
teherhordó szerkezet

Lapostető szigetelés rétegfelépítés rendje szerint:
-Egyenes rétegrendű
Olyan egyhéjú melegtető rétegsorrendű, amikor a csapadékvíz elleni szigetelés a hőszigetelés fölé kerül. Ezáltal a hőszigetelés nincs kitéve az időjárás hatásainak.

-Fordított rétegrendű
Ebben a rétegrendben a csapadékvíz elleni szigetelésre kerül a hőszigetelés.
Így a zártcellás hőszigetelés a nedves zónában foglal helyett.
Fordított rétegrendben szigorúan csak egy réteg hőszigetelés építhető be, mert két réteg alkalmazásával közöttük párazáró vízfilm jön létre.
Gondoskodnunk kell a hőszigetelő táblák megfelelő leterheléséről szélszívás, és felúszás ellen is,
5 cm kavicsréteggel, vagy beton járólapok alkalmazásával.
A leterhelés és a hőszigetelés közé Typar polipropilén fátyol elválasztó réteg kerül.
A műanyagfilcek alkalmazása ez esetben kerülendő, mert jelentős vizet képesek magukban megtartani és a magok is kicsírázhatnak rajtuk.
E rétegrend csak abban az esetben alkalmazható ha
vasbetonból készült a zárófödém,
ha a tél időtartama alatt állandó fűtés van biztosítva a zárófödém alatti helyiségekben.
A lapostetők csapadékvíz elleni szigetelés anyagait három csoportba sorolható
– hagyományos vízszigetelő anyagok (bitumen, kátrány)
-korszerűsített hagyományos vízszigetelő anyagok (pl. műanyaggal modifikált.)
-műanyagok (plasztomerek és elasztomerek)
Plasztomerek Elasztomerek
-etilénvinilacetát (EVA) – polikloroprén (CR)
– poliizobutilén (PIB) – szulfoklórozott polietilén (CSM)
– lágy polivinilklorid (PVC) – etilén-propilén-dián-terpolimer (EPDM)
– klórozott polietilén (CPE/PEC) – butilkaucsuk (IIR)
– ataktikus polipropilén (aPP) – nitrilkaucsuk (NBR)

Bitumenes csapadékvíz elleni szigetelés anyagai

Oxidbitumenes
Lágyuláspontja +70°C , hideg hajlíthatósága + 5°C. Manapság ez az anyag nem megfelelő minőségi szigetelések kivitelezésére.

App-vel modifikált bitumenes lemez
Lágyuláspontja 145-150°C ,hideg hajlíthatósága -15 °C
Kiváló a hőstabilitása, öregedésállósága. A nyári melegekben ideális minőségi munkavégzéshez.

SBS (sztirol-butadién-sztirol)
Lágyuláspontja + 100°C , hideg hajlíthatósága -20°C.
Az anyag kifáradással szemben való ellenállóképessége évek múlva is megmarad.
A bitumenes lemezek hordozó rétegei és a hordozó betét anyagai

Üvegfátyol betétes a kezdetleges papírhordozót váltotta ki fél évszázada.
Manapság nem nagyon alkalmazzák a kis mértékű szakító szilárdsága miatt,
de korszerűbb betétekkel párosítva elsőrangú bitumenes lemezt lehet készíteni.

Üvegszövet erősítésű lemezeket gyakran alkalmazzák, a szakítószilárdsági értékei jók.

Poliészterfátyol erősítésű bitumenes lemezek a legjobb tulajdonságokkal rendelkező hordozó betét anyagok. Kiemelkedő szakítószilárdsággal és nyúló adottságokkal rendelkezik.

Fémfólia betétanyagokkal rendelkező bitumenes lemezeket, üvegfátyol betéttel erősítik.
Párazárásra kifejlesztett, korhadásmentes anyag.

A rézfólia betétes bitumenes lemezeket gyökérállósága miatt alkalmazzák pl. zöldtetőkön.
A leggyakoribb okok amelyek meghibásodáshoz vezethetnek:
Csapadékvíz elleni szigetelés elöregedése
Silányabb anyagok beépítése
Kivitelezés során kihagynak egy réteget, ami következtében hibásan működik a teljes rétegrend
A lapostetők megérdemlik a rendszeres karbantartást, hogy megvédjék a tulajdonosok a váratlan beruházást, javítást. A nem járható lapostetők több odafigyelést rendszeres karbantartást igényelnek mint pl. a padlóburkolattal ellátott járható lapostetők.
Az ötödik fal, vagyis a lapostetők könnyebben megközelíthetők, mint például egy cserepes sátortető. Az időszakos vizsgálatait és kisebb takarításai elengedhetetlenek, különösen fontos az idősebb épületeknél. Abban az esetben is ha a mennyezeten nem látni beázás nyomát.
Beázás
Rendellenességek (pl repedések gőzhólyagok) a vízszigetelésen. Nedves foltok a mennyezeten.
A szivárgás okának behatárolását nem mindig könnyű feladat pontosan meghatározni, mert a megsértett csapadékvíz elleni szigetelésen a csapadék beszivárogva az alatta található rétegeken (pl hőszigetelésen, párazárórétegen) jelentős távolságokat képes megtenni.
Abban az esetben, ha nem tudjuk megtalálni és meghatározni az okát jobb, szakemberre bízni, hogy javasoljon egy működőképes megoldást.
A tökéletes hosszú élettartamú tetőszigetelés készítése, egy összetett feladat hozzáértést és szakértelmet követel.
Figyelembe kell vegyük:
A rétegek, anyagok egymáshoz való illeszkedését,
fényvédő állapotát
csapadékvíz elleni szigetelés gyűrődéseit, gőzhólyagait
tetőszigetelés lejtésviszonyait
tetőösszefolyók átmérőjét, kiosztását
csapadékvíz elleni szigetelés megfelelő magasságú felvezetéseit, tömítéseit
gőznyomást levezető réteg megfelelő üzemelését
hőszigetelésréteg megfelelő rögzítését, vastagságát, eldeformálódását, elnedvesedését
a párazáróréteg korhatásmentes anyagát, működését
dilatációk meglétét, épületmozgásokat
tetőfödém teherbírását.